Sárospatak város

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Kistérség: Sárospataki kistérség
Lakosság: 14 fő
Terület: 139.08 km²
Népsűrűség: 0,1 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 47

Fekvése

Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre fekszik, az Északi-középhegység lábánál, a Bodrog folyó mentén.

Története

A vár belső udvara a Vöröstoronnyal A vártemplom

Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Városi kiváltságokat 1201-ben kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.

Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban.

1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt. 1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius. Sárospatak másik jelentős intézménye, a tanítóképző főiskola ma az ő nevét viseli (Comenius Tanítóképző Főiskola, 2000-től a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara.)

Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget.

A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. Itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést 1708-ban. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban is.

A XIX. század végi közigazgatási átszervezések során Sárospatak elvesztette városi címét, amit csak 1968-ban kapott vissza. A XX. század elejétől 1956-ig járási székhely volt.

Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont.

Látnivalók

A loggia Belső udvar Kilátás a Vöröstoronyból a városra A vár madártávlatból

Rákóczi-vár (reneszánsz lakótorony, Perényi-loggia)
Sárospataki Képtár
Domján-ház - Kazinczy út 23.(Domján József festőművész festményekből és metszetekből álló gyűjteménye)
Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény
Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma
Szinyei-ház
Tenegerszem – A tengerszem a településtől északra fekvő Megyer-hegy egykori malomkő bányája helyén alakult ki.

Érdekességek

A vár egyik kis szobácskájában a mennyezetet rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. Latinul a „sub rosa” kifejezésnek két jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.

Az ötszáz forintos bankjegyen a sárospataki vár található.

Testvérvárosai

Collegno, Olaszország

Rodostó, Törökország

Soest, Németország

Nokia, Finnország

Híres emberek

Itt hunyt el 1660. április 18-án Lorántffy Zsuzsanna I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Erdély nagyasszonya.
Itt született 1889. november 27-én Finkey József bányamérnök, az MTA tagja.

Következő községek

További községek